Az alábbiakban kicsit bemutatkozunk nektek, hogy mégis mivégre tevékenykedünk az alapítvány működésében, s mi hajt minket.
Kovács B. Dániel vagyok, a legrégebbi arc a kuratóriumban. Számomra a legfontosabb kurátorként, hogy minnél több emberrel ismertessem meg a Magyar gyógynövénykultúra mélységeit. Foglalkoztat a környezetpszihológia, azaz ember és természetes/épített életterének kapcsolata, illetve szeretek olyan rendezvények szervezésében részt vállalni, ahol ezek az értékek és szemlélet prezentálható. Szenvedélyem a népi építészet, és régi paloc házak megmentése. Szeretem a jó vidéki illegál bulikat, és az elektronikus zenét, és ennek az országnak minden szegletét.
Koppány vagyok, a Dóry Család legidősebb gyermeke. Németországban láttam meg a napvilágot, Magyar emigráns családban. Cserkészcsapatban ápotuk a Magyar kulturát az anyaországtól igen távol németországban és argentinában. 2010 ben keveredtem Budapestre, s azóta itt élek. Nyaraim jelentős részét a mosoni dunaparton, Kimlém töltöm gyermekkorom óta. Számomra a cserkészhagyományok bemutatása fontos elem az edukációs tevékenységünkben, illetve a hangokkal történő játék bármilyen alakja.
Én felelek a nemzetközi Magyar diaszpóra rendszeres éves találkozójáért, amit Takatuka szigetén bonyolitunk le minden évben.
Tilinger Gábor vagyok, a kuratórium legcsendesebb tagja. A természet csendje inspirál és motiválja képzőművészeti tevékenységemet. Fontosnak tartom ezt a kapcsolatot megismertetni és megosztani veletek workshopok keretében, rendezvények építése és dekorálása folyamán, így szeretnék résztválallni egy kreatív és természet orientált új fiatal generáció nevelésében. Tapasztalat megosztás és örökítés ez, mint egy freskó a barlang falán vagy egy jó zene egy jó bulin. Az alkotás önkifejezés, az én pszihologiája, a művészet terápia, e készség mindenkié; ennek felismerését, felszínre hozását kulcsfontosságúnak tartom a poszthumán kor e korai szakaszában.
Bitó János vagyok, Szegeden születtem és a szomszédságában lévő Bordány tanyavilágában nőttem fel. Gyerekkoromban sokat foglalkoztunk mezőgazdasággal ami annyira nem nyerte el a tetszésem, helyette művészi utat választottam. Zenész vagyok. Tangóharmonikán, zongorán és citerán játszom. A zene által volt szerencsém utazni a világot (Dél- , Észak-Amerika, Európa) és saját szememmel rácsodálkozni milyen gyönyörű is az és látni, hogy mi mindent elrontunk mi emberek. Ezen élmények hatására és annak, hogy még mindig a Dél-Alföldön élek és egyre jobban látom és értékelem annak törékeny szépséget sarkalt arra, hogy komolyabban is foglalkozzam a természetvédelemmel. 2020-ban felvételiztem a kolozsvári Bábes-Bolyai Tudományegyetem Ökológia-Természetvédelem szakára, ahova felvételt nyertem. Jelenleg ezzel foglalkozom és a tanult dolgokat szeretném kamatoztatni első sorban a lakóhelyem körül.
Nagyon fontosnak tartom az emberek edukációját. Legyen az vidéki termelő vagy városi fogyasztó, kicsi gyermek vagy polgármester, vagy akár egy fesztivál csapata. Mindanyiunknak tanulnunk kell, hogyan tudnánk egyensúlyban maradni a természettel. A jövőben a zene mellett ezzel szeretnék foglalkozni és természetrestaurálással.
Németh G. Dániel, kérlek ird meg a bemutatkozódat. 🙂
Külön köszönet azoknak, akik segítették alapítványunk munkáját, teljesebbé tették ténykedésünket!
Korábi kurátorainknak, Kerekes Nórának, és Baló Dávidnak
A stempli linó metszetéért Békefi Dorinának, Olegnek, ezért a remek weboldalért, s nem mellesleg az alapitó jogok felelősségteljes gyakorlásáért, Kimle lakóinak és polgármesterasszonyának támogatásáért és a jó szavakért Bér polgármesterének, Könyvelőnknek, aki nagyon segtőkész, a nógrádmegyei törvényszék titkárságának, Nehéz Posony Katának érdemi munkájáért, és számtalan önkéntesünknek: Martin, Wanda, …….1000 név még feltöltés alatt.
és nagyon sok barátunknak, akit még nem soroltunk fel teljesen